Nyugdíjkorhatár: drámai szigorítás érik Magyarországon
2023 február 28.
Az egyre rosszabb demográfiai helyzet miatt hosszabb távon 70 éves korra emelkedhet a nyugdíjkorhatár. A magyar nyugdíjrendszer átalakítását a körülmények kényszerítik ki, több lehetséges út van, a kormánynak pedig lépnie kell.
A KSH tavaly rendezett népszámlálásának nemrég kiadott összegzése szerint a vártnál is gyorsabban öregedik el a magyar társadalom, ami egyre nagyobb nyomást helyez az ellátórendszerre: mind az egészségügyi intézményekre, mind a nyugdíjrendeszerre.
Az előzetes adatok szerint 2011 és 2022 között 318 ezer fővel, 19 százalékkal nőtt a 65 éves vagy annál idősebb népesség száma és teljes népességen belüli aránya. Ezzel párhuzamosan a 0–14 éves gyermekek csoportja kismértékben, a 15–64 éves aktív korúaké számottevően csökkent. Vagyis már a magyar lakosság 21 százaléka tartozik a nyugdíjas korosztályba.
Mindez pedig nehéz helyzetbe hozza a felosztó-kirovó magyar nyugdíjrendszert, amelyben minden korszak aktív dolgozóinak kötelező jövedelemjáruléka adja az aktuális nyugdíjasok állami nyugdíjának fedezetét. A demográfiai trendek alapján a magyar jövőkép egyre sötétebb.
MINT ARRÓL A PÉNZCENTRUM ÍR ELEMZÉSÉBEN: EGYES SZÁMÍTÁSOK SZERINT 2030-BAN MÁR INDOKOLT LEHET A 66 ÉVES NYUGDÍJKORHATÁR, 2040-RE A 67 ÉVET IS ELÉRHETI, 2050-RE PEDIG A 70 ÉVES KORHATÁR IS ELJÖHET MAGYARORSZÁGON.
Mindez kiegészül azzal a kevéssé feltárt problémával, hogy a magyar nyugdíjrendszerbe óriási különbségek vannak, és míg az átlagnyugdíj papíron emelkedik, ez elfedi azt, hogy jelenleg több százezer olyan magyar nyugdíjas van, aki szinte nyomorog, mert a folyamatosan növekvő élelmiszerárak (és sokakat erősen érint az energiaárak emelkedése is) súlyos megélhetési gondba taszítottak.
A másik – és erre még kevesebb esély van – annak a nyugati rendszernek az átvétele, amely két pólusból tevődik össze, és számos ország használja. Ennek az a lényege, hogy minden állampolgárnak jár egy bizonyos mértékű, összegű alapnyugdíj, egy részét azonban ő maga fizeti kötelezően – és ebből a két részből tevődik össze az öregségi nyugdíj - mondta Farkas András a portálnak.inden korszak aktív dolgozóinak kötelező jövedelemjáruléka adja az aktuális nyugdíjasok állami nyugdíjának fedezetét.
Süle-Szigeti Bulcsú, a Bankmonitor nyugdíjelemzője azt a problémát emelte ki, hogy míg 1990-ben még 5 aktív korú jutott egy idősre, 2022-ben ez már csak 3 körül van, 2050-re pedig le fog csökkenni 2 környékére. Szerinte is az egyik lehetséges intézkedés a nyugdíjkorhatár emelése.
Mint figyelmeztet, a felosztó-kirovó rendszer természetébe kódolva van, hogy nem fedezik a járulékbefizetések a kifizetéseket, és ez jelenleg is így van Magyarországon. Így a költségvetés részéről szükségesebb nagyobb ráfordítás a nyugdíjak utalásához.
A nyugdíjkorhatár emelésére viszont nem számít: a várható élettartam itthon az egyik legrosszabb, ami feszített helyzetet eredményez. Viszont idővel muszáj lesz kitolni az aktív korszakot szerinte, úgy számolja, hogy 2030-ban már 66 éves nyugdíjkorhatár lehet szükséges, ami 2050-re 70 évre ugorhat.
Ebben a helyzetben arra számít, hogy a majdani nyugdíjkorhatár betöltése előtt is elmehetnek majd nyugdíjba az idősebbek, de csak kedvezőtlenebb feltételekkel, amint az számos országban elterjedt megoldás.
A legrosszabb azonban csak most jön: mint Süle-Szigeti Bulcsú válaszaiból kiderült, a magyar nyugdíjasok szinte kizárólag az állami juttatásra támaszkodhatnak, ami egészen elszállt arány az OECD-országokéhoz képest: a magyar idősek összes jövedelmének csaknem 90%-a az állami nyugdíjból származik, ezzel szemben az OECD-átlag csak 58%. Itt lát teret a javításra: az öngondoskodás fokozása megelőzheti a nyugdíjkatasztrófát.
Ez a cikk a Net Média Zrt. tulajdona. Minden jog fenntartva.